A Reisner-féle gyufagyár

Gyulai Hírlap Online, ANNO GYULA, 2011. február 24. Sáfár Gyula

1881-ben létesült Neubauer Mór és Szmetán Fülöp gyufagyára Gyulán a sugárúton.

Gyufacímkék a gyulai gyufagyárból

1881-ben létesült Neubauer Mór és Szmetán Fülöp gyufagyára Gyulán a sugárúton. A megye iparában ekkor a kézműipar volt a jelentősebb, a gyáripar ebben az időben még gyerekcipőben járt. A gyáriparban főként a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar volt számottevő, főként a malom- és cukoripar. Ezért is számít igen korainak a gyufagyár alapítása.

1886. szeptember 5-én adta hírül a Békés c. lap, hogy a Neubauer és Tsa. cég csődbe került, a gyárat elárverezték, s felszereléssel együtt Czinczár József gyulai kereskedő vette meg. 1887-ben már Reisner és Czinczár cégnek nevezik a sugárúti gyufagyárat, ekkor ugyanis az Ungváry és társai vasúton túl fekvő gyufagyárának a megszüntetése után, a gyár felszerelését Reisner és Czinczár gyufagyárosok vették meg. Érdekesség, hogy Neubauer Mór, az eredeti gyáralapító, ekkor gyárvezetői minőségben alkalmazást vállalt a Reisner és Czinczár cégnél.

A Dobay János által 1897-ben kiadott városismertetőben már mint Reisner Emánuel-féle gyufagyár jelenik meg a sugárúti gyár. 1900-ban Reisner Emánuel a gyár bővítését tervezte, az erre vonatkozó kérelmét azonban a városi tanács elutasította. A gyártulajdonos fellebbezése után néhány biztonsági változtatással „általános iparpolitikai tekintetből és a város jól felfogott érdeke miatt” az alispán engedélyezte a bővítést.

1903-ban Reisner Emánuel, az akkor 25 éves fiát, Reisner Artúrt társtulajdonossá tette, ezzel a Reisner Emánuel gyufagyár közkereseti társasággá alakult. 1906–1907-ben a gyufagyár mellett épült fel a „bagolyvárnak” nevezett villa, melyben Reisner Artúr lakott a feleségével. 1906-ban Reisner Artúr és Reisner Béla kért iparengedélyt az eddig Reisner Emánuel és Reisner Artúr iparengedélye alatt folytatott gyufagyártás űzésére.

Szabó Ferenc Békés megye gazdasági fejlődéséről írott tanulmánya szerint, a gyufagyár az 1880-as években 70–100, a századforduló után 50–70 munkást foglalkoztatott.

A gyufagyár 1912-ben leégett, a városi tanács a következő évben adott a leégett üzemrészek helyreállítására, valamint szálkaraktár építésére engedélyt. 1925-ben tűzesetek következtében rövid időn belül két halálos kimenetelű szerencsétlenség is történt a gyárban. Ezek miatt Pettner József városi tűzoltóparancsnok impregnált köpenyek viselésének elrendelését javasolta a gyárban dolgozók számára. Az iparfelügyelő, bár a javaslattal egyetértett, válaszában leszögezte, hogy „mindaz ideig, míg az impregnált ruhák jóságáról és praktikusságáról meggyőződést nem szerzek, nem javasolhatom… kötelező beszerzését.”

1927-ben a Szikra Magyar Gyújtógyárak Rt. vásárolta meg a gyárat a Reisnerektől, a gyár igazgatója Reisner Endre lett. Két év múlva a Magyar Általános Gyufaipari Rt. bérelte ki a Szikra gyulai gyártelepét. Reisner Endre a részvénytársaság nevében 1939-ben mondott le az iparengedélyről, valamint bejelentette a gyulai gyufagyár megszűnését.

 

 

Névnap

Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.

Keresés

Bejelenkezés