magyargyufa.hu

Mióta foglalkozol gyufacímkék gyűjtésével?

Még gyerekkoromban kezdődött nálam a gyűjtés, akkor kezdtem el a gyufásdobozokat gyűjtögetni. Komolyabban azután kezdtem gyűjteni a gyufacímkét, amikor tudomást szereztem arról (huszonegy-két éves lehettem), hogy a Fővárosi Művelődési Házban működik egy hobbiklub, ahol minden vasárnap összegyűltek azok, akik gyűjtöttek valamit. Gyufacímke, képeslap, szalvéta, jelvény stb., mindenfajta gyűjtési terület megtalálható volt ott. Itt az ember megismerkedhetett más gyűjtőkkel, tapasztalatokat lehetett szerezni.

Mi volt az indíttatás, kinek/minek hatására kezdtél ezzel a gyűjtési területtel foglalkozni?

Apám nagy dohányos volt, és láttam nála a gyufásdobozokat, az azokon lévő címkéket. Nagyon megtetszettek a különféle címkék, így ragadt rám ez a szenvedély. Mint gyerek, akkor természetesen én is kipróbáltam a cigarettát és rágyújtottam, de egyébként soha nem dohányoztam.

Hogyan viszonyult a környezeted (feleség, gyerekek, rokonok, barátok, munkatársak) ehhez a hobbihoz?

Kénytelenek voltak megszokni. Elfogadták, hogy engem ez érdekel. Ahol dolgoztam, mindenki tudta, hogy mi a hobbim, és mindig megleptek egy-egy különleges gyufával.

A gyufához, mint használati tárgyhoz sok gyűjtési ág kapcsolódik. Mi a gyűjtési területed a gyufa témában? (gondolok itt a következő kategóriákra: gyufacímke, gyufásdoboz, földrajzi terület, motívumok, gyártási időszak, stb...)

Én gyakorlatilag mindenféle gyufát gyűjtök, gyűjtöm a gyufacímkéket és a gyufásdoboz címkéket (karton) egyaránt. A gyufásdoboz címkét azonban nem doboz formában, hanem kiterítve (palást). Régen még külön gyufacímkék voltak, de ezek gyártása megszűnt, 1975-től fokozatosan áttértek nálunk is egy más gyártási technológiára, közvetlenül a gyufásdobozokra nyomják a címkéket. Ezeket nevezzük karton, vagy palást címkéknek.
Egyébként országok szerint rendszerezve gyűjtöm a címkéket. Amelyik országból be lehet szerezni katalógusokat (pl. szlovák, cseh, német stb.), akkor az alapján rendezem a gyűjteményemet.
Amelyik országból nem adtak ki katalógust, vagy nem tudok szerezni (például Kína), azokat a gyufacímkéket pedig téma szerint gyűjtöm (emberek, tájak, állatok, növények stb.).

Volt-e más gyűjtési terület, amivel az évek során foglalkoztál?

Egy nagyon keveset a bélyeget is gyűjtöttem, de ez igazából annyira nem érdekelt, és a két terület már sok is volt nekem. Ha komolyan foglalkozik vele valaki, akkor ez elég időigényes hobbi, - mellette még horgászom is - így maradtam a gyufáknál.

Mekkora, hány darabból áll a gyűjteményed?

Erről országonként nyilvántartást vezetek, így pontosan meg tudom mondani, hogy a mai napig több mint 279 000 különböző fajta gyufacímkém van feldolgozva, albumokba, dossziékba rendezve.
Külön rendszerezve a gyufacímkék, és külön a gyufásdoboz palástok. Ezeket, mint említettem nem doboz formában, hanem kiterítve gyűjtöm, hiszen így könnyebb rendszerezni őket, és sokkal kevesebb helyet foglalnak el, mint a gyufásdobozok.

Ha be szeretnéd mutatni, jellemezni akarnád néhány mondatban gyűjteményed, annak jellemzőit, ezt hogyan tennéd meg?

Gyufacímkéket és a gyufásdoboz palástokat egyaránt gyűjtöm, a gyűjteményem 21 országból való. A legtöbb gyufacímkém orosz gyártmány, több mint 100 000 fajta van birtokomban belőlük. Oroszország nagy ország, területén kb. 22 gyufagyár volt. Az orosz gyűjteményem darabjait gyárak szerint rendeztem. A rendezést megkönnyítette, hogy a gyufacímkékre rá van írva a gyárak neve és a gyártási év (legalábbis 1977-ig). Azután ott van Kína, amely szintén nagy ország. A kínai gyufacímkékből is több mint negyvenezer fajta van a gyűjteményemben. Ebből a két országból van egyébként a legtöbb gyufacímkém.
És természetesen vannak a magyar gyártású címkék. A magyar gyárakból származó címkékből álló gyűjteményem 36 300 fajta darabból áll. De ebben már benne van a kartoncímke is, a sima címkékből nincs ennyi.
Jelentősebb gyűjteményem van még holland címkékből is (pl. a szélmalom sorozat, vagy a színészekből, énekesekből álló sorozat).
Mostanában tudtam feldolgozni pl. a román, bolgár, finn, indiai címkéket. Van persze még néhány ország, amely feldolgozásra vár. Ilyen Svédország, amelyet nevezhetünk a gyufagyártás hazájának.

Nemrégiben kezembe került a magyar gyártású gyufacímkéket tartalmazó katalógus, amelynek egyik szerkesztője Te voltál. Így igazán közelről tapasztalhattad meg, hogy milyen sokfajta gyufacímke volt gyártásban, és ezek hányféle színvariációban készültek?

A gyufagyár nem adott ki semmilyen kiadványt a gyűjtők számára. Nekik biztosan volt egy belső regiszterük, hogy miből mennyit gyártottak, de ez talán nem volt publikus adat. Ezért az ember kénytelen volt saját maga hozzálátni a rendszerezéshez, hogy azért legyen valamilyen támpont, adat a gyűjtéshez. Egy ismerősöm – Németh Lászlónak hívták, sajnos Ő már meghalt - aki bejáratos volt a Budafoki Gyufagyárba, Ő hozta el a címkéket a klub számára. Ennek alapján állítottunk össze egy katalógust, amit még Knocz Ernő kezdett el készíteni, ez volt a kiindulási alapja a mi katalógusunknak. Knocz Ernő már akkor is idős volt, és meg is halt már nagyon régen. Ez a nyolcvanas évek elején történt, amikor nekiláttunk a katalógus összeállításának és közreadásának, hátha mást is érdekel.
Most történik ennek a Magyar gyufacímke katalógusnak az újabb, javított átdolgozása. Megjelenése év vége, vagy 2010 elején várható.
Van egy másik kiadványom is, amelyikben a magyar karton (palást) címkéket gyűjtöttem össze 1975-től 2007-ig. Ebben a katalógusban a kartoncímkék méretük szerint vannak nyilvántartva 5 kategóriában.

Szeretném, ha elmesélnél a gyűjteményeddel kapcsolatban egy érdekes epizódot, ami emlékezetes maradt?

Különösen érdekes történetet nem igazán tudok ezzel kapcsolatban mesélni. De külön öröm számomra az, ha megismerhetek egy új gyűjtőt, legyen az magyar, vagy külföldi. Külföldi gyűjtőtársakkal levelezés útján tartom a kapcsolatot. Kölcsönösen küldünk egymásnak címkéket, és mindig élmény számomra, ha sikerül olyan gyufacímkére szert tennem, ami még nem volt meg a gyűjteményemben.
Továbbá az is élményt jelentett, hogy a gyűjtés kapcsán sikerült kapcsoltba kerülnöm olyan emberekkel, akikkel később barátok is lettünk, akikkel valószínűleg soha nem is találkoztam volna, ha nincs ez a hobbim.

Amikor fénykorát élte a gyufacímkék gyűjtése, hogyan történt a gyakorlatban a gyűjtés?

A gyufacímkékhez a gyűjtő klubbon keresztül lehetett hozzájutni. A klub számára a gyufagyár biztosította a címkéket az igényelt mennyiségben. Természetesen ez nem ingyen volt. Az így megszerzett címkéket aztán a gyűjtők adták-vették, csereberélték egymás között. Kapcsolatba lehetett kerülni külföldi gyűjtőtársakkal is, és a csere ebben az esetben mint említettem, levelezés útján történt.

Egy gyűjtő számára a gyűjtés élményén, a gyűjteményével való foglakozáson, rendszerezésen túl, úgy gondolom, fontos lehet a bemutatás lehetősége. A mai internetes világunkban ez már nem jelent különösebb nehézséget. De hogyan történt ez a korábbi években, évtizedekben?

A beszélgetésünk elején már említettem, hogy a Fővárosi Művelődési Házban működött egy hobbi klub. Ha a gyűjtők a klubban egymás között megbeszélték, hogy most már jó volna egy kiállítást tartani, akkor azt megszervezték. A kiállításon be lehetett mutatni az embernek a gyűjteményét, vagy annak egy kis szeletét bizonyos témában (pl. sport, állatok vagy országok szerinti bemutatás).

Napjainkban a gyufacímkegyűjtés nem számít divatos gyűjtési területnek. Milyen szervezett lehetőségek vannak, akik mégis ennek a hobbinak hódolnak?

Én nem tudok arról, hogy lenne szervezett formában gyűjtés jelenleg Magyarországon.
Én két éve voltam utoljára Budapesten a Fővárosi Művelődési Házban, de csak néhány embert találtam, a klubban. Régen sokkal nagyobb érdeklődés volt a gyufacímkék iránt, de mára ez a klub gyakorlatilag megszűnt. Manapság az interneten keresztül lehet kapcsolatokat szerezni, gyűjtőtársakra találni.
Külföldön sokkal jobban megmaradt a hagyománya ennek a gyűjtési területnek.
Vannak katalógusok, a gyűjtőknek külön újságot adnak ki (pl. FILUMENIE – Csehország, NEWSLETTER – Anglia, PHILUMA Magazine – Belgium, Alte Schachtel - Németország).

Mi a terved a gyűjteményeddel, van-e családodban olyan személy, aki tovább viszi ezt a hobbit?

Sajnos jelenleg nincs. A fiaimat ez a hobbi nem érdekeli, ők nem hiszem, hogy foglalkoznának a gyűjtéssel. Unokákra azért még számítok. Tehát inkább úgy fogalmazok, hogy pillanatnyilag még nincs.

Mit mondanál, mit üzennél azok számára, akik kedvet éreznek a gyufacímkegyűjtés iránt? Miért érdemes ezzel foglalkozni?

Ha valaki ezt elkezdi gyűjteni, akkor csak komolyan tegye. Tehát csak úgy gyűjtögetni, szerintem nem érdemes. De ha egy kicsit belemélyed valaki, akkor nagyon sokat lehet ebből tanulni is. Csak egy példát mondjak: 1961-ben jelent meg egy 120 darabból álló olimpiai sor (AZ OLIMPIÁK TÖRTÉNETE) amely az olimpiai helyszíneket, az olimpiai bajnokok egy részét – magyarokat és külföldieket egyaránt - mutatta be az újkori olimpiai mozgalom kezdetétől. Abból például sok sporttörténeti információt lehet szerezni.

Köszönöm a beszélgetést, és további sikeres gyűjtőmunkát kívánok!